Gyakran Ismételt Kérdések
Konkrétan milyen szavazási rendszert támogattok?
A kampány célja csak annyi, hogy a választási rendszer arányos és rangsorolásos (kivéve Borda) legyen.
Ezen belül nekünk már mindegy, ezért nem beszélünk (a mélyen szakmai anyagokon kívül) módszerekről. Az üzenet egyszerűsítése érdekében még a kivételt sem említjük. A Borda módszer egyébként is annyira gáz, hogy jóérzésű ember nem veszi a szájára ha nem muszáj.
Ha csak STV lesz a listás és IRV az egyéni körzetes módszer, az már hozza azokat az eredményeket, amiket a fő üzeneteink tartalmaznak.
Természetesen minél jobb módszereket használunk (pl. Condorcet), annál jobb, de ennek kitalálása a szakértők dolga, mert ők pontosan értik a különbségeket az egyes rendszerek között.
TODO: milyen szavazási módszerek és kritériumok léteznek, melyik rendszer mit tud?
Hol van arányos és rangsorolásos rendszer a világban?
Több országban használnak ilyeneket. Az érdekesebb példák:
TODO: összefoglalás arányos és preferenciális rendszerekről.
Nem csak országokra érdemes koncentrálni. Létezik olyan érvelés, ami szerint a Debian project összetettebb és mélyebben szakmai érdekegyeztetéseket végez, mint egy átlagos kormányapparátus, és az hogy erre képesek a tudományosan megalapozott döntéshozatali folyamataik eredménye, aminek a szavazás, választás is része.
A Debian General Resolution procedure nagyon hatékony közösségi döntéshozatali mechanizmus ami procedurális egyenlőséget is biztosít, és könnyen adoptálható lenne pl. népszavazási folyamatként. Ha a Nemzeti Konzultációk azt használták volna, nem lehetett volna propagandára felhasználni őket.
Mit mondotok a pártfinanszírozásról?
Semmit.
Röviden és túlságosan leegyszerűsítve: arányos és rangsorolásos rendszerben a pártfinanszírozás mértéke nem befolyásolja érdemben a rendszer dinamikáját: egy jó rangsorolásos szavazásnál nincs értelme taktikázni, tehát a kamupártoknak sincs értelme
Részletesen:
Vannak nem cloneproof rendszerek, ami azt jelenti hogy a nyertes jelölthöz nagyon hasonló platformmal induló és hasonlóan népszerű pártok indításával lehet az eredményt befolyásolni, de ez max azt tudná eredményezni, hogy a nyerteshez nagyon hasonló platformú párt nyer (vagy amelyik rendszerben a teljes konszenzushiány nem hoz eredményt, ott eredménytelen a szavazás), Ezen felül:
- az organikus nyertes lényegesen népszerűbb lesz a nem organikusnál, ezért nem tudja befolyásolni a nyertest
- a rangsorolásos rendszerekben (a Borda kivételével, amit ezért nem támogatunk) nem tud hatalmon maradni olyan értelemben korrupt politikus, hogy nem azt valósítja meg, ami a platformja (az egy X-es és a Borda az a két rendszer amiben tud)
Olyan lehetséges, hogy két párt platformja organikusan annyira közel csúszik egymáshoz, hogy a szavazók számára megkülönböztethetetlen, de ennek nincs köze a pártfinanszírozás mértékéhez, és a pártoknak arra van motivációjuk hogy megkülönböztessék magukat egymástól. Tehát a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy bizonyos kérdések legalább a politikai spektrum egy részében konszenzusossá válnak, és azok részleteiről van véleményeltérés. Ez persze vagy azt jelenti, hogy az a spektrum ahol ez a közmegegyezés vagy nagyon széles, és elfér két hasonló platformú párt, vagy azt hogy a két párt motiválva lesz hogy összeolvadjon, mert külön-külön annyira kevés helyet nyernek.
Mit mondotok a jelöltállításhoz szükséges aláírásokról?
Majdnem mindegy.
Amíg a küszöb nem túl magas (könnyebb felkerülni a szavazólapra, mint utána bekerülni a parlamentbe), nem befolyásolja a rendszert.
Ha alacsony az aláírási küszöb, akkor max a szavazólap lesz hosszabb.
Alternatíva lehet például, hogy az első N legtöbb aláírást gyűjtő jelölt kerül fel a szavazólapra.
Mit mondotok a parlament méretéről?
Semmit. Amíg legalább öt párt arányosan elfér benne, nem lényeges.
Egy- vagy kétkamarás parlament legyen? Legyenek-e pártlisták, egyéni körzetek?
Ezek fontos gyakorlati kérdések, de a rangsorolásos és arányos rendszer szempontjából nem meghatározóak.
A nem bejutott pártok a nyertesek arányában lesznek hozzáadva a nyertesekhez?
A rangsorolásos rendszerekben ez a kérdés nehezen értelmezhető, és a pontos válasz szavazási módszertől függ. Általánosságban elmondható, hogy a nem bejutott pártokat első helyen megjelölő szavazók második/harmadik... szavazata számít bele az eredménybe, de nem olyan módon, mint azt a kérdés feltételezi.
Nem túl bonyolult a rangsorolásos szavazás? Nem lesz egyszerű a szavazólap.
A jelenlegi rendszer egy pici része a D'hondt algoritmus, ami bonyolultabb mint bármelyik rangsorolásos szavazási rendszer, és akinek baja van vele, az vagy az ugyanolyan bonyolult Sainte-Laguë rendszert szeretné helyette, vagy azt kifogásolja hogy győzteskompenzációra használják, nem a bonyolultságát.
A szavazólap rangsorolásos rendszer esetén valóban kicsit bonyolultabb kell legyen, hiszen több információt adunk meg rajta. De aki három éves korára képes alkalmazni egy olyan bonyolult rendszert mint a magyar nyelv, annak megvannak a képességei arra, hogy megértse hogyan működik.
A mi javaslatunk a "kabai szavazólap", aminek kitöltése egyszerű: minden jelölt mellé egy X kerül valamelyik rubrikába. Ezt a szavazólapot utána bármelyik rangsorolásos szavazással ki lehet értékelni.
A kabai szavazólap a teljes rangsorhoz képes veszít ugyan információt, de a legfontosabb információk megadhatóak vele: a legjobban preferált néhány jelölt sorrendje, és azok a jelültek, amelyeket a szavazó elutasít. Ezért cserébe nem lényegesen bonyolultabb, mint egy egy-X-es szavazólap.
Mit jelent az hogy "plurális diktatúra"?
Matematikailag a plurális diktatúra a plurális konszenzus és a Condorcet konszenzus különbsége: Azoknak a szavazateloszlásoknak a halmaza, ahol az egy X-es (plurális) szavazás eredménye nem egyezik meg a condorcet szavazás eredményével, vagyis a kisebbség hatalma a többség felett.
Ha folyamatában nézzük a dolgot, azt találjuk, hogy az egy X-es (plurális) szavazási rendszer a plurális diktatúrába konvergál. A Duverger törvényben leírt effektus legfontosabb hatása nem az, hogy kétpártrendszer lesz, hanem hogy egyik párt sem a szavazók érdekeit képviseli.